TAOIZMUS:
A kínai filozófia aranykora az i.e.5-3. századig tartott, mely korszak egy fejlett kultúrával, társadalmi élettel, erkölccsel rendelkező világhoz kötődött.
A kínai bölcseletnek természetesen van misztikus vetülete, akárcsak a hinduizmusnak és buddhizmusnak, de a hangsúlyos elem az intuitív bölcsesség és a társadalmi cselekvés gyakorlati tudásának egysége.
A Taoizmus nem annyira a kulturális tradíciókra építve fogalmazta meg tanait, hanem a természet spontán útjait követő ember lehetőségeit járta körül. A kiindulópont, hogy létezik a mindent átfogó teljes valóság, amelynek a sokféle érzékelhető dolog és esemény csupán megnyilvánulása, ez a TAO. A tao minden létezés örökkévaló ősforrása. Ez tulajdonképpen nem más, mint az univerzum útja, a természet rendje, a mindent magába foglaló örökkévalóság a természeti és erkölcsi világ legfőbb vezérlőelve.